A terápia anatómiai háttere

2022.09.20

A craniosacralis terápia során az egyén problémára helyezzük a hangsúlyt. A teljes test fiziológiai és anatómiai monitorozása után, hatékony kezelési módon specifikusan a központi idegrendszer élettani környezetét stimuláljuk. 

Az amerikai osteopatha orvos, Dr. John Upledger által közel 10 éves egyetemi kutatómunka eredményeként kidolgozott, és 40 év klinikai munka során tökéletesített terápia egy finom érintésen alapuló módszer, ami világszerte elismert és rendkívül hatékony alternatív manuálterápiás gyógymód. 

A craniosacralis rendszer (cranisacral system) a koponya (cranium) és a keresztcsont (sacrum) közötti funkcionális egység, így elnevezése is ebből ered, mivel a gerinccsatorna köt összekötésével, együtt alkotják a központi idegrendszer (central nervous system - CNS) két végpontját. A craniosacralis rendszer védi és táplálja az agyat és a gerincvelőt, működése minden szempontból jelentős hatással van a központi idegrendszerünkre. Ebben a rendszerben kering az agy-gerincvelői folyadék (liquor cerebrospinalis - CSF), ami az agyat és a gerincvelőt (medulla spinalis) belülről körülvevő testfolyadék. Termelődése és felszívódása hozza létre a craniosacralis ritmust, mely kitapintható, azonban teljesen független a szív és légzőrendszer ritmusától. Ez az állandó 6-12 ciklus/ perces mozgás megváltozik a minket érő fizikai, lelki, egyéb blokkok hatására. Ezzel a dolgozunk a craniosacralis kezelés során, ami a szív-érrendszeri- és a légzés mellett, szervezetünk harmadik legjelentősebb keringése.

Az agyi-gerincvelői folyadék akadálytalan áramolása rendkívül fontos, hogy agyi funkcióink, ideg- és hormonrendszerünk és testünk minden szerve és szervrendszere egészségesebben működhessen. Az autonóm, vagyis a vegetatív idegrendszer (autonomic nervous system) beidegzi testünkben az akaratunktól független működésű szerveket (szív, simaizmok, mirigyek), összeköttetésben áll minden szervrendszerünkkel, szervünkkel és hatással van az endokrin rendszerünkre is. Szinte mindenütt kapcsolódik a központi és a környéki idegrendszerhez.

A Central Nervous System, vagyis az autonóm idegrendszer (elsősorban működésileg) két részre osztható:

- a szimpatikus tónus a szervezetet vészhelyzetekre (üss vagy fuss) és a fokozott erőkifejtésre készíti fel
- a paraszimpatikus tónus az energiatakarékosság és az energiaforrások feltöltése irányába hat


A szervezetet érő valamilyen fizikai, vagy lelki trauma éri (születéskori esemény, betegség, sérülés, baleset, stressz), szöveti feszültségek, vagyis blokkok alakulhatnak ki a teljes rendszerben. Ezek gátolják a agy-gerincvelői folyadék szabad áramlását, valamint a szimpatikus és paraszimpatikus tónus működését, melyek akár krónikus betegségek kialakulásához is vezethetnek.

Anatómia elméleti háttér

  1. A craniosacralis rendszer
  2. A koponyacsontjaink eltolódása külső és belső fiziológiai hatásokra
  3. Az agyhártya: a kulcs a jólétünk megértéséhez
  4. A háromrétegű agyhártyarendszer
  5. Miért létfontosságú a cerebrospinalis folyadék (CSF) áramlása?
  6. A tizenkét agyideg és működésük. Hogy okozhat különböző tüneteket az agyidegek összenyomódása vagy torzulása?
  7. A gerinc körüli feszültség a gerincidegek fellángolását okozhatja, ami további fájdalmat és működési zavarokat okozhat
  8. Kötőszövet - Fascia - a test kötőanyaga
  9. A fasciális hegek és torzulások következményei

Hazánkban az Upledger Institute Hungary igazgatója a módszer képviselője, Gábriel Orsolya (CST-D, CCEd, NP, ETT, nemzetközi instruktor és vizsgáztató), aki hazai és nemzetközi vezető terapeutaként részese az amerikai anyaintézet Craniosacral Therapy - Upledger Institute International terápiás programjainak, Írországban, Floridában és a Bahamákon, emellett aktív tagja a Ricky Williams Concussion Programnak, mely kutatási programnak keretében NFL játékosok traumás agysérüléseit kezelik.